Dr. Papp Lajos
Küldetésünk van e földi létben
Meggyőződésem szerint, az idők kezdetétől, őseink a világ legszebb földrajzi egységében a Kárpát-medencében éltek. Vérüket, verítéküket adták azért, hogy a ránk mért isteni küldetésünket teljesíthessük.
Nem vagyunk kiválasztott, választott nép. De magyarságunk miatt, küldetésünk van e földi létben. Küldetésünk a Kárpát-medencében a teremtett világ megőrzése, ápolása, szépítése.
Különleges képességeinket azért kaptuk az Úristentől, hogy többet és jobbat tegyünk a világért, mint mások, másutt a Föld bármely részén.
Sok ezer éves történelmünk során bizonyítottuk, hogy a sátáni időkben is képesek voltunk ég és föld egységét megteremteni. Képesek voltunk küldetésünket teljesíteni, képesek voltunk a szeretet parancsát romlott világunkban is megtartani.
Nem uralkodni természet és nemzet felett, hanem megőrizni, meg tartani, amit a Teremtő nekünk rendelt. Befogadni, hazát adni a vándorló, üldözött népeknek, nemzeteknek. Menedéket, kenyeret adni az ide érkezőknek.
A tudás népe vagyunk. Nyelvünk bizonyítja, hogy ősidőktől kezdve növények, állatok nemesítői, az emberi lét jobbítói vagyunk. A törvényeket Isten oltotta a szívünkbe. Ezért is mondhatta Hérakleitosz, görög filozófus, hogy a magyaroknak nincs szükségük írott törvényekre, mert a szkíta magyarok a törvényeket a szívükben hordják.
A műveltség, az ősök emlékezete az írásbeliség megjelenése előtt csak szóban és dallamban, zenében terjedhetett. Kétszáz-ezernyi a népdalkincsünk. Meséink, a nép ajkán terjedő regéink egyedülállóak a világon, mert meséinkben soha nem a pusztítás, soha nem a mások legyőzése, hanem önmagunk, önmagunk gyengeségeinek legyőzése áll.
Győzelmet csak magunk felett arathatunk. A szeretet a legnagyobb erő. A megtartó erő.
Ezért nem értik sokan, Attila királyunk Róma kapui előtt vezéreinek, katonáinak tett kijelentését, mert soha nem értették meg a magyar szellemet, a magyar nagylelkűséget. Attila nagy királyunk Róma kapujánál megállva nem rombolta le, nem fosztotta ki Rómát. Egyes történészek szerint a következőket mondta:
"Ami a szeretetemben vagyon, az a hatalmamban vagyon."
A szeretet parancsának megtestesítője a Szent Korona eszmeisége.
A Szent Korona országaiban egymásmellettiség, egymás teljes jogú elfogadása volt az eszme. A magyarnak küldetése mindenkoron a Kár pát-medencében élő népek, országok testvéri segítése, tanítása volt. Az utóbbi ezeréves történelmünkben írásos bizonyítékok sokasága iga zolja, hogy megmaradásunknak egyik záloga a Szent Korona. A Szent Korona eszmeisége.
A Szent Korona-tan a vérszerződéstől napjainkig az emberi együttélés és országlás fő törvényei, történeti alkotmányunk biztosítéka volt.
Köszönjük a Teremtőnek, hogy sok év reménytelenség után a készülő Alaptörvényben méltóképpen emlékezhetünk meg a Szent Korona-tanáról, a Szent Korona eszmeiségéről, történeti alkotmányunk jelentőségéről.
Kocsis István szavaival:
"Mit jelentett a magyar történelemben az alkotmányozás? Legtöbbször éppen a méltó választ jelentette a nagy fenyegetésekre ...
A biztonságos jövendő felé vezető út megépítését jelentette."
Kérem a Magyar Nemzet minden tagját, hogy illúzióktól mentesen, reálisan ítéljük meg lehetőségeinket.
Egy hosszú út elején állunk. Ennek az útnak az első lépéseit tettük meg. A Magyar Nemzet ébred. De sokan alszanak vagy kábulatban vannak. A csipkerózsika -álomból ébredő Nemzetnek időre van szüksége, hogy megértse és teljesítse a Szent Korona tanát és annak üzenetét.
Egyszerű szavakkal egyszerű mondatokban kell fogalmaznunk, hogy mindenki értse, megértse az üzenet lényegét.
Ezért engedjék meg, hogy báró Perényi Zsigmond koronaőr 1933-n, az Ország házában elmondott beszédéből idézzek, amelyben pontosan és világosan fogalmaz.
" ... Most a mi időnkben minden magyar ember egyformán tagja a Koronának, származás-, vagyon- és felekezetkülönbség nélkül, egyforma jogokkal. Csak a kötelezettségekben lehet köztünk különbség, mert azoktól, akik erősebbek és gazdagabbak, többet kívánunk.
... A magyar történelem századain át mély vallási kegyelet környezte a Szent Koronát, keresztény legendák és krónikák hirdették, és a hívők erős hittel hitték, hogy a Korona az egyház apostoli feje által csodás módon isteni sugallatból és angyali közbenjárással adományoztatott. Ma is szentnek hisszük a Koronát. Törpe nép (az), amely nemes eszményekre nem tekint fel tisztelettel, amely múltját semmibe veszi és így önmagát, a maga faját alacsonyítja le. De boldog nemzet az, és csak annak a nemzetnek van jövője, amely a múlt hagyományait és eszményeit a sors viharai között is megőrzi. Mert a múlt az a szilárd alap, amelyre építeni lehet, és az eszmények hevítenek munkára, küzdelemre és áldozatra. A Szent Korona egyetértést, közösséget, békességet hirdet a magyarok között. És ha majd eljön az idő, alkotmányunk szellemében külső befolyás és kényszer nélkül, párt- és magánérdek félretolásával az egyetemes nemzet lesz hivatva megvalósítani a Szent Koronának történelmi hivatását."
A mának szóló üzenet legfontosabb része: áldozat nélkül nincs jövő.
Áldozatot kell hoznunk, Krisztus Urunk példáját követve.
Önfeláldozó szeretet Istenért, családért, Hazáért, az élő világmindenségért!
Mert Magyarország volt, van, lesz!
Mindörökké Ámen!
(Az írás a "Szilaj Csikó" 2/13 számából átemelve)